Szegregáció - Segregácia

• • • 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ISKOLAI RENDTARTÁSHOZ

      A NEVELÉSBEN ÉS OKTATÁSBAN VALÓ SZEGREGÁCIÓ TILALMÁNAK BETARTÁSI SZABVÁNYAI

      A nevelésben és oktatásban való szegregáció tilalmának betartásakor az iskola és az iskolai intézmény a Szegregáció tilalmának betartására vonatkozó szabványok (a továbbiakban: Szabványok) szerint jár el, amelyeket a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma ad ki, és amelyek szövege az iskolai rendtartás mellékletét képezi.,

      A Szabványok az oktatásban és nevelésben való szegregáció megelőzésének és megszüntetésének alapvető szabályai, elvei és eljárásai. Alkalmazásuk hozzájárul a közoktatási törvényben meghatározott nevelési-oktatási elvek betartásához az iskolákban és iskolai intézményekben.

      A Szabványok a Gyermek jogairól szóló Egyezmény rendelkezéseiből indulnak ki:

      • 2. cikk, 1. bekezdés: Az Egyezményben biztosított jogokat minden gyermek számára biztosítani kell, aki az adott állam joghatósága alá tartozik, bármiféle megkülönböztetés nélkül – faji hovatartozás, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más meggyőződés, nemzeti, etnikai vagy társadalmi származás, vagyoni helyzet, testi vagy szellemi fogyatékosság, születés vagy más státusz alapján – akár a gyermek, akár szülei vagy törvényes képviselői esetében.
      • 2. cikk, 2. bekezdés: Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a gyermek védelmet élvezzen minden olyan megkülönböztetéssel vagy büntetéssel szemben, amely a szülei, törvényes képviselői vagy családtagjai státuszából, tevékenységéből, kinyilvánított nézeteiből vagy meggyőződéséből fakad.
      • 3. cikk, 1. bekezdés: A gyermek mindenek felett álló érdekét kell elsődlegesen figyelembe venni minden, a gyermekeket érintő tevékenység során, legyen az köz- vagy magánintézmény, szociális gondozási intézmény, bíróság, közigazgatási vagy jogalkotó szerv.
      • 29. cikk, 1. bekezdés: A gyermek nevelése és oktatása a következő célokat kell, hogy szolgálja:
        a) a gyermek személyiségének, egyéni adottságainak, szellemi és testi képességeinek lehető legteljesebb kibontakoztatása;
        b) az emberi jogok, alapvető szabadságok és az ENSZ Alapokmányában rögzített elvek tiszteletben tartásának fejlesztése;
        c) tisztelet kialakítása a szülők, a saját kulturális, nyelvi és értékbeli identitás, valamint a gyermek lakóhelye szerinti ország, származási ország és más kultúrák iránt;
        d) a gyermek felkészítése felelős életre a szabad társadalomban, a megértés, béke, tolerancia, nemek közötti egyenlőség és a nemzetek, etnikai, nemzetiségi és vallási csoportok, valamint az őslakosok közötti barátság szellemében;
        e) tisztelet kialakítása a természeti környezet iránt.

      A szegregáció tilalmának betartási szabványai a Nevelés és oktatás deszegregációs módszertani útmutatója gyakorlati részének kidolgozását és megvalósítását jelentik.
      A szabványok a módszertani útmutatóval összhangban hozzájárulnak az „összes megkülönböztetési forma és különösen a szegregáció tilalma” elvének érvényesítéséhez.

      A közoktatási törvény a szegregációt a következőképpen határozza meg:

      „Olyan cselekmény vagy mulasztás, amely ellentétes az egyenlő bánásmód elvével a külön jogszabály szerint, és amelynek következtében vagy amely következtében bekövetkezhet a gyermekek, tanulók vagy a nevelésben és oktatásban részt vevő személyek térbeli, szervezeti vagy társadalmi elkülönítése, illetve külön oktatása – kivéve azokat az eseteket, amikor az oktatás nemzetközi szerződés alapján történik, amely kötelező a Szlovák Köztársaságra nézve, és amely biztosítja a nemzeti kisebbségek jogát anyanyelvükön történő neveléshez és oktatáshoz, továbbá a fogyatékossággal élő vagy tehetséges gyermekek oktatásának feltételeinek kialakításához, figyelembe véve a gyermekek, tanulók és törvényes képviselőik akaratát és érdekeit, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, és megfelel a közoktatási törvényben meghatározott nevelési-oktatási feltételeknek, különösen az azonos szintű oktatásra vonatkozóan.”

      A szegregáció tilalmának betartási szabványai a közoktatási törvény (245/2008. sz. törvény, 153. §, 1. bekezdés) szerint a házirend által szabályozott minden területre kiterjednek:

      • a tanulók és törvényes képviselőik jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása az iskolában, a kölcsönös kapcsolatok, valamint a pedagógusokkal és más iskolai dolgozókkal való kapcsolattartás szabályai,
      • az iskola működése és belső rendje,
      • a gyermekek és tanulók biztonságának és egészségvédelmének biztosítására, valamint a társadalmi kóros jelenségekkel, a diszkriminációval vagy az erőszakkal szembeni védelmükre vonatkozó feltételek,
      • az iskola vagy az iskolai intézmény által kezelt vagyon kezelésének feltételei, amennyiben erről a fenntartó dönt.

      A szegregáció tilalmának betartási szabványait két fő kategóriába soroljuk:

      • Attitűdök és értékek szabványai,
      • A szegregáció meghatározásából eredő szabványok.

      Attitűdök és értékek szabványai

      Az oktatásban és nevelésben a szegregáció megelőzését és megszüntetését biztosító szabványok sikeres bevezetésének alapfeltétele a szemlélet- és értékrendbeli elmozdulás, a közbeszéd kultúrájának fejlesztése, valamint a nevelésben és oktatásban érintett szereplők közötti emberi kapcsolatok javítása – különösen azok körében, akik az iskolákban közvetlen kapcsolatba kerülnek a tanulókkal.

      A 21. század társadalmának olyan polgárokra van szüksége, akik rendelkeznek olyan értékekkel, attitűdökkel, képességekkel, tudással és kritikus gondolkodással, amelyek révén demokratikus és interkulturálisan kompetens állampolgárokként tudnak működni.

      Az attitűd- és értékalapú szabványok a Demokratikus kultúrához szükséges kompetenciák referencia-keretéről szóló, az Európa Tanács által kidolgozott dokumentum kulcsindikátorai (deskriptorai) alapján kerültek meghatározásra. Ezek olyan elvárt viselkedésformák leírásai és magyarázatai, amelyek minden oktatásban részt vevő szereplőre vonatkoznak:

      • Minden emberrel különbségtétel nélkül tisztelettel bánni.
      • Mindenki iránt tiszteletet mutatni, és a sokszínűséget lehetőségként és értékként felfogni az iskolai nevelési-oktatási folyamat tervezésében és megvalósításában.
      • Mások elismerését kifejezni, mint egyenrangú emberi lények felé.
      • Tiszteletben tartani a különböző vallású embereket.
      • Tiszteletben tartani az eltérő politikai nézeteket vallókat.
      • Érdeklődést mutatni más emberek meggyőződései, értékei, hagyományai és világlátása iránt.
      • Lehetőséget adni másoknak, hogy kifejezhessék magukat.
      • Felelősséget vállalni a saját cselekedetekért.
      • Bocsánatot kérni, ha valakinek kárt okoztam.
      • Hajlandóságot és érdeklődést mutatni az együttműködés és a közös érdekekért végzett közös munka iránt.

      A szegregáció meghatározásából eredő szabványok

      Az iskola és az iskolai intézmény a szegregáció tilalmának betartási szabványai alkalmazásakor kidolgozza a Szegregáció tilalmának betartási szabványai alkalmazásának tervét, és felhasználja a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma által kiadott Deszegregációs módszertani útmutatót.

      a) Térbeli deszegregáció szabványai

      • Az iskola vagy iskolai intézmény minden tanuló és hallgató számára egyenlő (diszkriminációmentes) hozzáférést biztosít az összes helyiséghez, amely számukra van kijelölve. Nem lehetnek olyan épületek vagy helyiségek, amelyek egyes tanulói csoportok elkülönítésére vagy kizárására szolgálnak, bármely, az antidiszkriminációs törvényben meghatározott védett ok alapján.
      • Az iskola vagy iskolai intézmény a nevelési-oktatási folyamat során olyan helyiségeket használ, amelyek megfelelnek a regionális közegészségügyi hivatal által előírt normáknak. Egyetlen csoport nevelése-oktatása sem történhet olyan helyiségben, amely minőségileg jelentősen rosszabb, mint más helyiségek.
      • Ha az iskola vagy iskolai intézmény egyes évfolyamokban különböző etnikai, nemzetiségi vagy társadalmi hátterű, bőrszínű vagy más, az antidiszkriminációs törvény által védett okból származó tanulókat oktat, akkor az osztályokat kiegyensúlyozott összetételben kell kialakítani.

      b) Szervezeti deszegregáció szabványai

      • Az iskola vagy iskolai intézmény az órarendet és a napi programot úgy szervezi meg, hogy ne történhessen semmilyen csoport kizárása vagy jogellenes elkülönítése.
      • Minden tanulói csoport számára azonos oktatási standardok kerülnek meghatározásra, amelyek alapján a pedagógusok, szakemberek és más alkalmazottak elkészítik az iskola oktatási programjának tantervét. Eltérés csak azoknál a tanulóknál lehetséges, akik számára az egyéni oktatási program, egyéni tanulmányi terv vagy biztosított támogató intézkedések ezt előírják.
      • Minden tanulói csoport egyenlő hozzáférést kap a megfelelő taneszközökhöz, tananyagokhoz és a nevelési-oktatási folyamathoz tartozó egyéb segédeszközökhöz az adott évfolyam vagy képzési szint szerint.
      • Az iskola vagy iskolai intézmény köteles minden rendelkezésre álló eszközt, módszert és eljárást alkalmazni annak érdekében, hogy minden tanulói csoport számára biztosítsa a maximális hozzáférést az oktatáshoz még krízishelyzet esetén is. A krízishelyzet megszűnése után köteles megfelelő támogató intézkedéseket végrehajtani az esetleges kiesések pótlására.

      c) Társadalmi deszegregáció szabványai

      • Az iskola vagy iskolai intézmény alkalmazza a szükséges és rendelkezésre álló inkluzív támogató intézkedéseket a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítésére, valamint olyan pozitív és támogató iskolai légkör megteremtésére, amely hozzájárul a megbélyegzés megszüntetéséhez, a sztereotípiák és előítéletek lebontásához.
      • Az iskola vagy iskolai intézmény szervez és támogat olyan nem formális oktatási programokat és szabadidős tevékenységeket, amelyek elősegítik a kedvező társadalmi légkör kialakulását, valamint az interkulturális megértést az iskolán belül – a tanulók és a szülők körében egyaránt.
      • Az iskola vagy iskolai intézmény minden tanulói csoportot a hatályos jogszabályoknak megfelelően fogad, oktat és nevel, bármely, az antidiszkriminációs törvényben meghatározott védett ok alapján történő kizárás vagy jogellenes elkülönítés nélkül.
      • Az iskolában vagy iskolai intézményben nem létezhetnek olyan folyamatok, eljárások vagy szervezési megoldások (még osztályszinten sem), amelyek bármely tanulói csoport elkülönítését vagy kizárását eredményeznék a védett okok alapján.
      • Az iskola vagy iskolai intézmény minden tanulói csoport számára lehetővé teszi, hogy képességeik és lehetőségeik kibontakoztatása érdekében bekapcsolódhassanak az iskolában szervezett vagy az iskolának közvetített programokba és versenyekbe, és aktívan ösztönzi, támogatja őket ebben.
      • Az iskola vagy iskolai intézmény a tanulók értékelésekor nem alkalmazhat diszkriminatív gyakorlatot pusztán társadalmi vagy etnikai hovatartozás, illetve más, az antidiszkriminációs törvényben védett ok alapján.

      Gyakorlati intézkedések a szegregáció tilalmának betartási szabványainak alkalmazására

      1. A szabványok alkalmazásának terve
         Az iskola kidolgozza az úgynevezett „A szegregáció tilalmának betartási szabványai alkalmazásának tervét”, amely tartalmazza:
         • az adott tanévre vonatkozó célokat és intézkedéseket,
         • a megvalósításért felelős személyeket,
         • a teljesítés határidejét,
         • az értékelés módját.

      A tervet szükség szerint frissíteni kell, és figyelembe kell venni a szegregáció tilalmának támogatására bevezetett aktuális eszközöket.

      2. Felelős személy
         Az iskola – a személyi lehetőségek függvényében – kijelöl egy konkrét személyt (pl. igazgatóhelyettest vagy inklúziós koordinátort), aki:
         • figyelemmel kíséri a szabványok betartását,
         • fogadja és ellenőrzi a bejelentéseket,
         • javaslatot tesz a szükséges korrekciós intézkedésekre.
      3. Monitoring- és bejelentőrendszer
         Az iskola mechanizmust vezet be, amely magában foglalja:
         • a helyzet féléves értékelését (pl. a nevelőtestületi értekezleten),
         • az anonim bejelentések lehetőségét (bizalmi láda, online űrlap),
         • a beérkezett bejelentések és a kezelésük módjának nyilvántartását.
      4. Dolgozók képzése
         Az iskola évente legalább egyszer képzést szervez a pedagógusok és szakemberek számára a szegregáció megelőzéséről, az inklúzióról és a sokszínűséggel való munkáról. Az iskola nyilvántartást vezet a képzés dátumáról, tartalmáról és résztvevőiről.
      5. Osztályok és tevékenységek szervezése
         Az iskola szabályokat állapít meg a tanulók és gyermekek osztályokba sorolására, hogy ne alakulhassanak ki homogén csoportok származás vagy társadalmi státusz alapján. Az iskola vállalja közös projektek és szabadidős tevékenységek tervezését, amelyek különböző hátterű tanulókat kapcsolnak össze.
      6. Krízishelyzetek
         Az iskola inkluzív tervet dolgoz ki arra az esetre, ha távoktatásra vagy korlátozott oktatásra kerül sor. A terv tartalmazza a minden tanuló számára biztosított egyenlő hozzáférés intézkedéseit, valamint a visszatérést követő támogató lépéseket.
      7. Ellenőrző szervekkel való együttműködés
         Szükség esetén az iskola együttműködik és dokumentációt biztosít az Állami Iskola-felügyelet, az alapvető jogok biztosa és más jogosult szervek ellenőrzése során.

       

       

      DODATOK

       

      Č. 1

       

      k školskému poriadku

       

      ŠTANDARDY DODRŽIAVANIA ZÁKAZU SEGREGÁCIE VO VÝCHOVE A VZDELÁVANÍ

       

      Štandardy dodržiavania zákazu segregácie vo výchove a vzdelávaní

       

      Pri dodržiavaní zákazu segregácie vo výchove a vzdelávaní škola a školské zariadenie postupuje podľa Štandardov dodržiavania zákazu segregácie vo výchove a vzdelávaní (ďalej len „Štandardy“), ktoré vydáva MŠVVaM SR a ich znenie je súčasťou dodatku školského poriadku. 

      Štandardy sú základné pravidlá, princípy a postupy predchádzania a eliminácie segregácie vo výchove a vzdelávaní. Ich uplatňovanie prispieva k dodržiavaniu princípov výchovy a vzdelávania podľa školského zákona v školách a školských zariadeniach. Vychádzajú z ustanovení Dohovoru o právach dieťaťa:

      Článok 2 ods. 1: Zabezpečiť práva ustanovené týmto Dohovorom každému dieťaťu nachádzajúcemu sa pod ich jurisdikciou bez akejkoľvek diskriminácie podľa rasy, farby pleti, pohlavia, jazyka, náboženstva, politického alebo iného zmýšľania, národnostného, etnického alebo sociálneho pôvodu, majetku, telesnej alebo duševnej nespôsobilosti, rodu a iného postavenia dieťaťa alebo jeho rodičov alebo zákonných zástupcov.

      Článok 2 ods. 2: Urobiť potrebné opatrenia na to, aby bolo dieťa chránené pred všetkými formami diskriminácie alebo trestania, ktoré vyplývajú z postavenia, činnosti, vyjadrených názorov alebo presvedčenia jeho rodičov, zákonných zástupcov alebo členov rodiny. 

      Článok 3 ods. 1: Záujem dieťaťa musí byť prvoradým hľadiskom pri akejkoľvek činnosti týkajúcej sa detí, nech už uskutočňovanej verejnými alebo súkromnými zariadeniami sociálnej starostlivosti, súdmi, správnymi alebo zákonodarnými orgánmi.

      Článok 29 ods. 1: Výchova a vzdelávanie dieťaťa má smerovať k:

      1. rozvoju osobnosti dieťaťa, jeho jedinečných daností a duševných a fyzických schopností v ich najvyššej možnej miere; 
      2. rozvíjaniu úcty k ľudským právam a základným slobodám a k zásadám zakotveným v Charte

      Organizácie Spojených národov; 

      3. rozvíjaniu úcty k rodičom, k vlastnej kultúrnej, jazykovej a hodnotovej identite a k hodnotám krajiny, v ktorej dieťa žije i k hodnotám krajiny svojho pôvodu a k iným kultúram 
      4. príprave dieťaťa na zodpovedný život v slobodnej spoločnosti v duchu porozumenia, mieru, znášanlivosti, rovnosti pohlaví a priateľstva medzi všetkými národmi, etnickými, národnostnými  a náboženskými skupinami a osobami domorodého pôvodu; 
      5. rozvíjaniu úcty k prírodnému prostrediu.”^[1]

      Štandardy dodržiavania zákazu segregácie sú rozpracovaním a realizáciou praktickej časti Metodickej príručky desegregácie vo výchove a vzdelávaní^[2].

      Štandardy v prepojení na metodickú príručku napomáhajú naplneniu princípu „zákazu všetkých foriem diskriminácie a obzvlášť segregácie“^[3]. Segregáciu vo výchove a vzdelávaní definuje školský zákon nasledovne: „konanie alebo opomenutie konania, ktoré je v rozpore so zásadou rovnakého zaobchádzania podľa osobitného predpisu^2a) a v dôsledku ktorého dochádza alebo by mohlo dôjsť  k priestorovému, organizačnému alebo sociálnemu vylúčeniu skupiny detí a žiakov alebo účastníkov výchovy a vzdelávania alebo k ich oddelenému vzdelávaniu okrem vzdelávania poskytovaného v súlade s medzinárodnou zmluvou, ktorou je Slovenská republika viazaná^2b) pri uplatňovaní práv národnostných menšín na výchovu a vzdelanie v jazyku príslušnej národnostnej menšiny a pri vytváraní podmienok  na vzdelávanie detí so zdravotným znevýhodnením alebo nadaním a žiakov so zdravotným znevýhodnením alebo s nadaním so zohľadnením ich vôle a záujmov a vôle a záujmov ich zákonných zástupcov, ak je účasť na takom vzdelávaní voliteľná a zodpovedá úprave podmienok výchovy  a vzdelávania podľa tohto zákona, osobitne pre výchovu a vzdelávanie na rovnakom stupni vzdelania.“^[4]

      Štandardy dodržiavania zákazu segregácie vo výchove a vzdelávaní sa týkajú všetkých oblastí, ktoré upravuje školský poriadok podľa školského zákona (Zákon č. 245/2008 Z. z., § 153 ods. 1): 

      • výkon práv a povinností žiakov a ich zákonných zástupcov v škole, pravidlá vzájomných vzťahov  a vzťahov s pedagogickými zamestnancami a ďalšími zamestnancami školy,
      • prevádzka a vnútorný režim školy,
      • podmienky na zaistenie bezpečnosti a ochrany zdravia detí a žiakov a ich ochrany pred sociálnopatologickými javmi, diskrimináciou alebo násilím,
      • podmienky nakladania s majetkom, ktorý škola alebo školské zariadenie spravuje, ak tak rozhodne zriaďovateľ.

      Štandardy dodržiavania zákazu segregácie vo výchove a vzdelávaní definujeme ako Štandardy postojov a hodnôt a Štandardy vyplývajúce z definície segregácie vo výchove a vzdelávaní.

       

      Štandardy postojov a hodnôt

      Základným predpokladom pre úspešné zavedenie štandardov, ktoré zabezpečia proces prevencie,  či odstraňovania segregácie vo výchove a vzdelávaní je zásadný posun v oblasti postojového a hodnotového nastavenia, kultivácie verejného diskurzu a medziľudských vzťahov všetkých aktérov vzdelávania, ktorí prichádzajú na pôde škôl do kontaktu so žiakmi a poslucháčmi. 

      Spoločnosť 21. storočia potrebuje občanov, ktorí majú také hodnoty, postoje, schopnosti, poznanie  a kritické myslenie, aby mohli fungovať ako demokratickí a interkultúrne kompetentní občania. Postojové a hodnotové štandardy sú definované na základe kľúčových ukazovateľov (deskriptorov), ktoré boli vytvorené Radou Európy v dokumente Referenčný rámec kompetencií pre demokratickú kultúru^[5]. Deskriptory sú popisy a vysvetlenia týkajúce sa konkrétneho žiadúceho správania všetkých aktérov  vo vzdelávaní: 

      • Zaobchádzať so všetkými ľuďmi bez rozdielu s rešpektom, 
      • Vyjadrovať úctu všetkým bez rozdielu a vnímať rozmanitosť ako príležitosť a prínos pre školu  pri príprave a realizovaní aktivít výchovno-vzdelávacieho procesu. 
      • Vyjadrovať druhým ľuďom uznanie ako rovnocenným ľudským bytostiam.
      • Rešpektovať ľudí rôzneho vierovyznania. 
      • Rešpektovať ľudí, ktorí majú odlišné politické názory.
      • Prejavovať záujem spoznať presvedčenia, hodnoty, tradície a pohľady druhých ľudí na svet.
      • Dávať priestor druhým ľuďom na vyjadrenie sa. 
      • Preukázať prebratie zodpovednosti za svoje skutky. 
      • Ospravedlniť sa, pokiaľ niekomu ublížim.
      • Vyjadrovať vôľu a záujem spolupracovať a pracovať s druhými ľuďmi na presadzovaní spoločných záujmov.

       

       

      Štandardy vyplývajúce z definície segregácie vo výchove a vzdelávaní:

      • Škola a školské zariadenie pri uplatňovaní Štandardov dodržiavania zákazu segregácie vypracuje Plán uplatňovania Štandardov dodržiavania zákazu segregácie vo výchove a vzdelávaní a využíva Metodickú príručku desegregácie vo výchove a vzdelávaní vydanú Ministerstvom školstva, vedy, výskumu a športu SR^[6].

       

      1. Štandardy priestorovej desegregácie:
         • Do všetkých priestorov školy alebo školského zariadenia, určených pre žiakov alebo poslucháčov, je umožnený rovný (nediskriminačný) prístup všetkým žiakom a poslucháčom. Škola alebo školské zariadenie nemá priestory a budovy vyhradené pre jednotlivé skupiny žiakov vytvorené za účelom ich vylučovania alebo neprípustného oddeľovania na základe ktoréhokoľvek chráneného dôvodu uvedeného v antidiskriminačnom zákone^[7]. 
         • Škola alebo školské zariadenie v rámci výchovno-vzdelávacieho procesu využíva priestory, ktoré spĺňajú normy stanovené regionálnymi úradmi verejného zdravotníctva, pričom výchovnovzdelávací proces žiadnej zo skupín neprebieha v priestoroch, ktorých kvalita je výrazne rozdielna oproti iným priestorom. 
         • Ak má škola alebo školské zariadenie v jednotlivých vekových kohortách zastúpenie žiakov rôzneho etnického, národného alebo sociálneho pôvodu, farby pleti alebo iného chráneného dôvodu podľa antidiskriminačného zákona, má vytvorené triedy, v ktorých je vyvážené zastúpenie žiakov alebo poslucháčov týchto skupín.

       

      2. Štandardy organizačnej desegregácie:

      • Škola alebo školské zariadenie má nastavenú organizáciu školského vyučovania a denný program tak, aby nedochádzalo k vylučovaniu a neprípustnému oddeľovaniu niektorej skupiny  žiakov a poslucháčov^[8].
      • Všetky skupiny žiakov školy a školského zariadenia majú stanovené rovnaké vzdelávacie štandardy, na základe ktorých pedagogickí zamestnanci, odborní zamestnanci a ďalší zamestnanci vytvárajú učebné osnovy školského vzdelávacieho programu. Úpravy je možné realizovať len u žiakov, ktorým to určuje individuálny vzdelávací program^[9], individuálny učebný plán^[10] alebo poskytnuté podporné opatrenia^[11].
      • Všetky  skupiny žiakov a poslucháčov majú umožnený rovný prístup k materiálno-technickému vybaveniu, učebným materiálom a iným vzdelávacím pomôckam výchovno-vzdelávacieho procesu prislúchajúcemu danému ročníku alebo stupňu vzdelávania.
      • Škola alebo školské zariadenie je povinné využiť všetky dostupné prostriedky, nástroje a metódy, aby umožnila prístup ku vzdelávaniu v maximálnej miere všetkým skupinám žiakov aj v prípade krízových udalostí v škole^[12]. Po ukončení krízovej udalosti je škola povinná realizovať príslušné podporné opatrenia na kompenzáciu prípadných výpadkov vo výchove a vzdelávaní, ktoré nemohli byť v maximálnej miere riešené počas krízovej situácie.

       

      Štandardy sociálnej desegregácie

      • Škola alebo školské zariadenie využíva potrebné a dostupné inkluzívne podporné opatrenia  na podporu sociálneho začlenenia žiakov a poslucháčov a vytváranie pozitívnej podporujúcej sociálnej klímy v škole a školskom zariadení, ktorá prispieva k destigmatizácii a odstraňovaniu stereotypov a predsudkov.
      • Škola alebo školské zariadenie organizuje a podporuje programy neformálneho vzdelávania a mimoškolské aktivity smerujúce k vytvoreniu priaznivej sociálnej klímy a interkultúrneho porozumenia v rámci školy alebo školského zariadenia, medzi žiakmi ako aj rodičmi.
      • Škola alebo školské zariadenie prijíma, vzdeláva a vychováva všetky skupiny žiakov  a poslucháčov podľa platných právnych predpisov bez vylučovania a neprípustného oddeľovania na základe akéhokoľvek chráneného dôvodu uvedeného v antidiskriminačnom zákone. 
      • V škole alebo školskom zariadení neexistujú procesy, postupy a usporiadania (ani na úrovni tried), ktoré vylučujú alebo neprípustne oddeľujú skupiny žiakov alebo poslucháčov na základe akéhokoľvek chráneného dôvodu uvedeného v antidiskriminačnom zákone.
      • Škola alebo školské zariadenie umožňuje všetkým skupinám žiakov a poslucháčov,  aby sa pre napĺňanie a rozvoj svojho potenciálu zapájali do aktivít a súťaží, ktoré sama organizuje, alebo sú škole a školskému zariadeniu sprostredkované, a aktívne ich k tomu motivuje a podporuje.
      • Škola alebo školské zariadenie pri hodnotení žiakov alebo poslucháčov nekoná diskriminačne len na základe ich príslušnosti k niektorej sociálnej alebo etnickej skupine alebo iného chráneného dôvodu podľa antidiskriminačného zákona.

       

      Praktické opatrenia na uplatňovanie Štandardov dodržiavania zákazu segregácie

      1. Plán uplatňovania štandardov: škola vypracuje takzvaný „Plán uplatňovania štandardov dodržiavania zákazu segregácie“, ktorý bude obsahovať:

      • ciele a opatrenia na aktuálny školský rok,
      • zodpovedné osoby za ich realizáciu,
      • termíny plnenia,
      • spôsob vyhodnocovania.

      Tento plán bude aktualizovaný podľa potreby a bude zohľadňovať aktuálne nástroje zavedené na podporu zákazu segregácie

      2. Zodpovedná osoba: škola v rámci personálnych možností určí konkrétnu osobu vo funkcii (napr. zástupca riaditeľa alebo koordinátor inklúzie), ktorá bude:

      • sledovať dodržiavanie štandardov,
      • prijímať a preverovať podnety,
      • navrhovať nápravné opatrenia.

       

      3. Systém monitorovania a podnetov: škola zavedie mechanizmus:

       

      • polročného hodnotenia situácie (napr. na pedagogickej rade),
      • anonymného podávania podnetov (schránka dôvery, online formulár),
      • evidencie prijatých podnetov a spôsobu ich riešenia.

       

      4. Školenia zamestnancov: škola zorganizuje aspoň raz ročne školenie pre pedagogických a odborných zamestnancov na tému prevencie segregácie, inklúzie a práce s rozmanitosťou. Škola si takisto bude viesť záznam o dátume, obsahu a účastníkoch školenia.

       

      5. Organizácia tried a aktivít: škola stanoví pravidlá prideľovania žiakov a detí do tried tak, aby nevznikali homogénne skupiny podľa pôvodu alebo sociálneho statusu. Škola sa zaväzuje plánovať spoločné projekty a mimoškolské aktivity, ktoré spájajú žiakov a deti z rôznych prostredí.

       

      6. Krízové situácie: škola vypracuje inkluzívny plán pre prípad dištančného alebo obmedzeného vyučovania. Zahrnie do neho opatrenia na zabezpečenie rovného prístupu ku vzdelávaniu pre všetkých žiakov a deti a takisto podporné kroky po návrate do školy.

       

      7. Spolupráca s kontrolnými orgánmi: v prípade potreby škola poskytne súčinnosť a dokumentáciu pri kontrolách zo strany Štátnej školskej inšpekcie, verejného ochrancu práv a iných oprávnených subjektov.

       

       

       

       

       

       

      ---

      [1] Dohovor o právach dieťaťa (OSN, 1989) In Oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 104/1991 Z. z.

      [2] Metodická príručka desegregácie vo výchove a vzdelávaní (MŠVVaŠ SR, 2023)

      [3] § 3 písm. f) zákona č. 245/2008 Z. z. (školský zákon)

      [4] § 2 písm. ai) zákona č. 245/2008 Z. z. (školský zákon) – účinnosť nadobúda 1. 1. 2025. Poznámky pod čiarou k odkazom 2a a 2b znejú: „2a) Zákon č. 365/2004 Z. z. o rovnakom zaobchádzaní v niektorých oblastiach a o ochrane pred diskrimináciou  a o zmene a doplnení niektorých zákonov (antidiskriminačný zákon) v znení neskorších predpisov. 2b) Dohovor proti diskriminácii vo vzdelávaní (Oznámenie Ministerstva zahraničných vecí a európskych záležitostí Slovenskej republiky  č. 276/2024 Z. z.).Dohovor o právach osôb so zdravotným postihnutím (Oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 317/2010 Z. z.).“

      [5] Referenčný rámec kompetencií pre demokratickú kultúru bol vytvorený v roku 2018 Radou Európy, ktorej členským štátom je od roku 1993 aj SR. Pre SR má status odporúčania pri vytváraní vzdelávacích stratégií a metodík na podporu demokratickej kultúry, ľudských práv a sociálnych kompetencií.

      [6] Metodická príručka desegregácie vo výchove a vzdelávaní (MŠVVaŠ SR, 2023)

      [7] Chránené dôvody podľa antidiskriminačného zákona sú charakteristiky ľudí, úzko spojené s ich dôstojnosťou a identitou, ktoré nesmú byť zneužité pre neprípustné rozdielne zaobchádzanie s nimi. Sú to: „pohlavie, náboženské vyznanie alebo viera, rasa, príslušnosť k národnosti alebo etnickej skupine, zdravotné postihnutie, vek, sexuálna orientácia, manželský stav a rodinný stav, farba pleti, jazyk, politické alebo iné zmýšľanie, národný alebo sociálny pôvod, majetok, rod alebo iné postavenie alebo dôvod oznámenia kriminality alebo inej protispoločenskej činnosti“ § 2 ods. 1 zákona č. 365/2004 Z. z.   

      [8] § 2 ods. 1 zákona č. 365/2004 Z. z. (antidiskriminačný zákon)  

      [9] § 7a zákona č. 245/2008 Z. z. (školský zákon)

      [10] § 26 zákona č. 245/2008 Z. z. (školský zákon)

      [11] § 145a zákona č. 245/2008 Z. z. (školský zákon)

      [12] Podrobné informácie ku krízovým udalostiam na školách sú dostupné na webovom sídle ministerstva.

       

      Szegregáció kézikönyv